A világ leggazdagabb 1%-a az év első 10 napjában felélte 2025-ös teljes szén-dioxid-kvótáját - tudósított a The Guardian.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Idén jöttek a hírek a hőmérsékleti rekordokról, az év végére pedig a kutatók szerint az is borítékolhatóvá vált, hogy 2024 még az éves átlaghőmérsékletben rekordernek számító 2023-at is túlszárnyalhatja. Azonban az emelkedő átlaghőmérséklet csak egy a globális felmelegedés közvetlen vagy közvetett hatásai közül. Idén az is a figyelem középpontjába került, hogy az extrémen szélsőséges időjárás Észak-Amerikától egészen Ázsiáig a világ számos területén okozott súlyos problémákat. Ugyan a klímaváltozás egyes régiókban más és más módokon fejti ki a hatásait, az idei évre visszatekintve látható, hogy az extrémen szélsőséges időjárás Észak-Amerikától egészen a Ázsiáig a világ számos területén okozott súlyos problémákat. Cikkünkben összeszedtük, hogyan is befolyásolta a 2024-es évet a klímaváltozás.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a szakemberek gyakran modern technológiák által lehetővé tett, gyakran sci-fi-be hajló módszereket javasolnak a globális felmelegedés mérséklésére. A LiveScience beszámolója szerint egyes friss kutatások és szakértők javaslata szerint évi 5,5 millió tonna sztratoszférába feljuttatott gyémántpor képes lenne visszaverni a Napból érkező sugárzás egy részét, ezzel csökkentve a légköri hőmennyiséget. Sok más szakember szerint még nem tudunk eleget az ilyesfajta módszerekről és rendkívül drága is lenne egy hasonló beavatkozás.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Az Európai Unió Copernicus Klímafigyelő Központjának friss adatai szerint az idei november volt globálisan a második legmelegebb a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Az elemzés szerint pedig nagyon úgy néz ki, hogy 2024 lesz minden idők legmelegebb éve - derül ki az intézet elemzéséből.
A hivatalos meteorológiai tél december 1-jei beköszöntével eddig nem állt be különösebben nagy változás az időjárásban. A Severe Weather Europe által publikált téli időjárás előrejelzés szerint az időjárás decemberben még az átlagos téli időjáráshoz hasonló szinteken fog mozogni. A modellezések szerint az előzőleg adott előrejelzésekkel összhangban enyhébb télre lehet számítani az átlagnál idén.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés következtében a világ egyes régióiban olyan szélsőséges hőhullámok ismétlődnek, amelyek messze túlmutatnak az eddigi előrejelzéseken. Egy 65 év hőmérsékleti adatait vizsgáló kutatás világszerte feltérképezte azokat a "forró pontokat", amelyeken leginkább jellemzőek a pusztító hőhullámok. A kutatók szerint a hőség területi megoszlását olyan fizikai kölcsönhatások alakíthatják, amelyeket még nem értünk teljesen - számolt be a Phys.org.
November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs, a COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reuters.
Egy friss jelentés szerint a klímafordulópontok, például a Grönlandi-jég olvadása és az Atlanti-óceáni áramlat (AMOC) esetleges összeomlása sokkal valószínűbbek, mint azt korábban hitték. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a folyamatok drasztikus időjárási változásokat és komoly globális következményeket hozhatnak – írja az NBC News.
A dengue-láz terjedése és az éghajlatváltozás közötti összefüggést vizsgálta egy új tanulmány, amely szerint a betegség előfordulásának közel ötöde a globális felmelegedésnek tulajdonítható. A kutatók figyelmeztetnek: ha nem teszünk lépéseket a klímaváltozás mérséklésére, ez az arány 2050-re akár 60%-ra is emelkedhet - számolt be a Live Science.
A tőzsdék világában nagyon sokan fókuszálnak a paradigmaváltó megatrendekre, gőzerővel keresik a következő internetet, a következő elektromos autót, a következő mesterséges intelligenciát – arra viszont már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem feltétlenül kell feltalálni a spanyolviaszt, ha a következő nagy megatrend felkutatására adjuk a fejünket. Néha egészen máshol kell keresgélni, nem is feltétlenül a technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások, hanem olyan területek háza táján, amelyek már-már puritán módon evidensek. Elemzésünkben egy olyan megatrenddel foglalkozunk, ami első hallásra akár unalmasnak is tűnhet, holott a globális gazdasági növekedés is múlhat rajta.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legfrissebb jelentése szerint a melegvízi korallfajok 44%-át a kihalás veszélye fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A szervezet frissített kockázatértékelése rávilágít a korallzátonyok kritikus helyzetére és sürgős cselekvésre szólít fel a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében - írta a ScienceAlert.
Ross Ulbricht, azaz Dread Pirate Roberts teljes és feltétel nélküli elnöki kegyelmet kap.
Hatalmas infrastruktúra-fejlesztés indul.
Aggasztó helyzetben a Debrecenben beruházó akkumulátorgyártó.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A legtöbb országnak összesen nincs ennyi katonája.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
