A 2023 és 2024 közötti rekordhőmérséklet az óceánok felszínén nem a globális felmelegedés gyorsulásának váratlan jele, hanem inkább egy rendkívül ritka, 500 évente előforduló szélsőséges esemény lehet, de nyilván az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása miatt gyorsuló felmelegedés nélkül nem történhetett volna meg – derült ki a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból.
Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.
Tudósok új kutatása szerint a Föld tengelyferdeségének változásai irányították a jégkorszakok kialakulását az elmúlt nyolcszázezer évben. A következő jégkorszak 11 ezer év múlva kezdődne, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem akadályozná meg - írta a Live Science.
Ugyan Magyarországon nem volt kiemelkedően enyhe az év első hónapja, globálisan minden idők legmelegebb januárját élte meg a bolygó. Az év elején közzétett jelentések szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb átlaghőmérsékletű év. Különösen nagy figyelmet kapott az is, hogy a korábbi évtizedek átlagánál több mint 1,5 Celsius fokkal volt melegebb tavaly, amivel fontos szintet lépett át a globális felmelegedés üteme. Jelen cikkünkben a Severe Weather Europe elemzése alapján néztük meg, hogy az eddig összességében enyhe tél után milyen időjárás várható Európában tavasszal.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
A globális felmelegedés hatására a nyári hónapokban csökken a felszínközeli szélsebesség, ami komoly kihívásokat jelenthet az európai országok energiarendszerei számára – derül ki egy Bloomberg által közölt friss elemzésből. Bár a hatás jelenleg még csak részben érzékelhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad közepére már jelentős mértékben befolyásolhatja a szélenergia-termelést. További nehézséget jelent, hogy míg a hőmérséklet- és csapadékadatok esetében rendelkezésre állnak hosszú távú, megbízható mérések, a szélsebességre vonatkozó történelmi adatok hiányosak és bizonytalanok.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
A globális felmelegedés következtében Grönland jégtakarója jelentősen zsugorodik, ami nemcsak környezeti aggályokat vet fel, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt. A sziget hatalmas, eddig kiaknázatlan ásványkincs-készletei egyre hozzáférhetőbbé válnak, ami felkeltheti a bányavállalatok érdeklődését- írta a Cnbc.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedés miatt gyors tempóban olvadó Antarktisz jégtakarója alatt vulkánok törhetnek ki. A nyomásváltozások miatti kitörések messzemenő problémákat okozhatnak és tovább gyorsíthatják az így is nagy tempóban zajló jégolvadást - írta meg az IFLScience.
Charles Darwin sírját rongálták meg hétfőn Londonban környezetvédelmi aktivisták.
A világ leggazdagabb 1%-a az év első 10 napjában felélte 2025-ös teljes szén-dioxid-kvótáját - tudósított a The Guardian.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Özönvízszerű esőzések miatt aggódnak Horvátországban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az európai szankciókhoz is hozzá kellene nyúlni.
Idén tavasszal 4550 darab fát szállítanak ki és ültetnek el.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
